Erre szolgál a Bérelszámolás menü Bérszámfejtés című menüpontja. Ezt elindítva a következő ablak jelenik meg:

A bérszámfejtés indítása előtt a következő paramétereket kell beállítani:

1. Tárgyhó: a számfejtési hónapot közvetlen beírással vagy a számgörgető nyilakra történő egérkattintással. A feladási hó a számfejtési tárgyhóval automatikusan együtt változik.
2. Hóvégi: teljes körű, a tárgyhóban aktív személyek bérének egyszerre, egymás után történő automatikus számfejtésének kijelölése. Csak az előző feladási hónap lezárása után (Bérfeladás) lehet az új hónapra teljes számfejtést indítani. Már lezárt hónapra ismételt teljes számfejtés nem végezhető, ezt csak a lezárás feloldása után (Bérfeladás) lehet megtenni.
3. Hóközi: egyedi, a baloldali tallózó ablakban kiválasztott személy bérének automatikus számfejtésének kijelölése. A személy bérezési alapadatai a képernyőn információs célból kerülnek kijelzésre, itt nem módosíthatók. Ennek a számfejtésnek nem feltétele az előző hónap lezárt állapota, mert adott esetben szükség lehet egy lezárt feladási hónap utáni hónapra előző tárgyhavi egyedi számfejtés eredményének feladása. A havi számfejtés módja személyenként látható a tallózó ablak harmadik oszlopában – a hóközi számfejtés külön van jelezve.
4. Várakoztatás: teljes számfejtés esetén az egymás után történő személyi számfejtések közötti időtartam mp-ben. Alapértéke 1, gyorsabb számfejtést eredményez a 0 beállítása, vagy növelésével max. 99-ig a képernyő alsó részén megjelenő számfejtés részletezésének áttekintését, szükség esetén a számfejtés megállítását teszi lehetővé

Az automatikus bérszámfejtést a szemaforlámpára kattintással lehet indítani. Jelzéseinek értelmezése: sárga esetén indítható, majd zöldre vált, ekkor a számfejtés folyamatosan működik. Megállításkor pirosra vált, amelyből tovább indítani ismételt kattintással lehet. A számfejtés végén a lámpa szürkére vált, további indítása tiltott. Új számfejtésre sárga alapállapotba lehet hozni a Tárgyhó vagy Hóközi / Hóvégi paraméter módosításával.

A bérszámfejtés algoritmusa a következő:

A tárgyhóban a bérszámfejtés szempontjából aktív állapotú az, akinek a jelenlegi munkaviszony kezdete kitöltött, és a tárgyhó végét megelőzi és a jelenlegi munkaviszony vége üres vagy kitöltöttsége esetén a tárgyhó eleje utáni dátumot tartalmaz és nincs huzamos távolléten, vagyis a huzamos távollét kezdete üres vagy kitöltöttsége esetén a tárgyhó eleje utáni dátumot tartalmaz vagy a huzamos távollét vége nem üres és értéke a tárgyhó vége előtti dátumot tartalmaz. További feltétel még az adóelőleg-számítás módjának, és az alapbér kötelezettség jogcímének vagy munkaviszony jellegének érvényesen beállított értéke. Az aktív dolgozókon kívül azok is bekerülnek a bérszámfejtésbe, akik részére a családi pótlékra jogosultság be van állítva, de huzamos távolléten vannak. Ez a jelző lehetővé teszi, hogy részükre a nem "gépkocsi" és "rezsi" jogcímű pótlékok  (családi pótlék, adó visszatérítés, stb.) számfejtésre és kifizetésre kerüljenek akkor is, ha nem aktív dolgozók.

A számfejtés ismétlésének vizsgálata a Hóközi / Hóvégi paraméter beállításától függ.

Hóvégi paraméter esetén az aktív személyeknél megállapításra kerül, hogy az adott tárgyhóra történt-e már részükre bérszámfejtés: a vizsgálat feltétele az, hogy az adott tárgyhóra található-e már számfejtett bérjegyzék hóközi bejegyzés nélkül. Ha igen, a feldolgozás ismétlésének kérdésére adott válasz után törli az előző feldolgozásnál hozzáadott, besorolási bérből és pótlékokból származó automatikus bértételeket. Ha az előző bérszámfejtés után valakinek a törzsadatait úgy módosították, hogy az aktivitási szűrőfeltétel szerint nem szerepelhet a bérjegyzékben, azok számfejtett adatait a Bérjegyzék javítás menüpontban kell törölni a havi bérjegyzékből.

Hóközi paraméter esetén is a kiválasztott személynél megállapításra kerül, hogy az adott tárgyhóra történt-e már részére bérszámfejtés: a vizsgálat feltétele az, hogy az adott tárgyhóra található-e már számfejtett bérjegyzéke. Ha igen, akkor a feldolgozás megismételhető vagy átminősíthető hóvégi feldolgozásra. Utóbbi esetben a hóközi jelzés a bérjegyzékből törlésre kerül, de a számfejtés nem ismétlődik meg. Ha még nem volt számfejtése, akkor kérdés nélkül megtörténik részére a bérszámfejtés, melynek eredményeként hóközi jelzéssel készül el a bérjegyzék.

A személyenkénti bérszámfejtés menete:

1) Az éves gyűjtött számfejtési adatokból (plusz évközi belépés esetén a belépési adatlap rögzített adataiból) a tárgyhót megelőző hónapig összesítésre kerülnek a következő adatok:

           - havi bérjellegű jogcímekre számfejtett bruttó összegek

- havi nem bérjellegű jogcímekre számfejtett bruttó összegek

             (itt kerülnek összegzésre a megbízási díjként önálló tevékenységre és szellemi

              alkotásra kifizetett, költséghányaddal csökkentett adóalapok is)

- havi SZJA-előlegek

           - havi nyugdíjjárulékok adókedvezménye

           - havi önkéntes nyugdíjpénztári befizetések adókedvezménye

- havi önkéntes egészségpénztári befizetések adókedvezménye

           - havi adójóváírási adókedvezmények

           - havi TB-alapot képező jogcímekre számfejtett bruttó összegek

- havi szakszervezeti díj befizetések adókedvezménye

- havi súlyos fogyatékossági adókedvezmények

- havi családi adókedvezmények

- havi adómentes gépkocsi költségtérítések

2) Megállapításra kerülnek a személy bérszámfejtését befolyásoló adatok:

- ha az illető a tárgyhóban lépett be, az áthozott adataiból az adóelőleg számításához figyelembe lesz véve az utolsó tört havi  kifizetés 'rendszeres bér és tb. ellátás' vagy 'tagi viszony jövedelme' és a 'levont adóelőleg'

3) A program a besorolási bérből automatikus bértételt készít a következő adatokkal:

- a személy adatainál megadott vagy ennek hiánya esetén automatikus munkaszám (tárgyév/szervezeti  egységből képzett belső kód), rendszeres időarányos besorolási bér adókedvezmény nélkül.

Ha a tárgyhóban a hiányzási napok száma egy vagy több nap, időarányosan korrigálja az alapbért. Alkalmazottaknál a korrekció munkanap arányosan történik meg, társasági tagoknál és egyéni vállalkozónál a korrekció naptári napokkal arányos.

        Ezután sorban feldolgozza a munkaszámos bértételeket és kitölti a bérjegyzék rovatait:

           - összesíti a béreket

           - ebből külön összesíti a nem rendszeres jellegű eseti kifizetésű béreket, ha vannak ilyenek

- az adókedvezménnyel rögzített bértételekre megállapítja az adóalap- vagy adócsökkentéseket, és ezek a

csökkentések az "Adózási kedvezmények" rovatba kerülnek

- a munkaszámos bértételek a rögzítésnél megadott jogcím szerinti (Adóköteles/Adómentes pótlékok) rovatba

                - az SZJA-mentes költségtérítések az "Adómentes pótlékok" rovatba

                - az SZJA-köteles költségtérítések a "Pótlékok" rovatba

- az  automatikusan számfejtett alapbér és az egyéb munkaszámos bérek összesítésre kerülnek, ez az összeg kerül a "Bruttó bér" rovatba

4) A személy adatainál megadott pótlékok feldolgozásának lépései:

- ha a pótlék összegszerűen és %-ban is meg van adva, akkor a besorolási bér alapján számított összeg és a fix pótlék közül a nagyobbik lesz figyelembe véve, különben az, amelyik meg van adva

- ezen kívül csak azok a pótlékok lesznek figyelembe véve, amelyeknek nincs lejárati ideje vagy a lejárati ideje a tárgyhó eleje utáni és a fentiek szerinti pótlék összege nagyobb, mint 0

- amennyiben a pótlékhoz meg lett adva munkaszám, az adott munkaszámmal automatikus bértétel képződik.  Ha van az adott  személynek az adott tárgyhóra ilyen tétele, akkor a munkaszám utolsó két pozíciójában a következő szabad alszámmal képződik új munkaszám

- a pótlék növelheti az SZJA- és TB-alapot attól függően, hogy a jogcímszótárban hogyan lettek beállítva az adó- és járulékkötelezettségre vonatkozó paraméterek

       

5) A járulékok megállapításának lépései:

- az alapbér kötelezettség jogcímének megfelelő paraméterek szerint lesznek az egyes alapok összegei meghatározva az alapbérből, ehhez jönnek a pótlékok jogcímei szerinti kötelezettségek alapot növelő összegei, majd a paraméterekben megadott %-ok szerint lesznek az egyes járulékok megállapítva az előbbiek szerint képzett alapokból

- ha nincs az alapbér kötelezettség megadva a személy adatainál (nem javasolt), akkor a munkaviszony jellege és a 'társasági tag i/n' és 'nyugdíjas i/n' jelzők alapján a következők szerint lesznek a járulékok megállapítva:

        - TB-alap megállapításánál mindig az adóköteles bérek és TB-köteles pótlékok összegét kell figyelembe venni

        - a TB járulékok mértékét az Adóévi paraméterekben kell meghatározni, és az alapbér kötelezettség jogcíme                 szerinti beállításoknak megfelelően lesznek számítva

- a munkaadói és munkavállalói járulék a TB-járulékokhoz hasonlóan az alapbér kötelezettség jogcíme szerint lesz számfejtve, nyugdíjas korúak esetében a munkavállalói járulék nem lesz megállapítva

6) A havi SZJA-előleg megállapításának lépései:

- az adóköteles bérek és pótlékok összegéből levonásra kerülnek a bértételek feldolgozásánál kigyűjtött  esetleges, a bértételekhez kötődő és egyéb adóalap-csökkentések

- ugyancsak csökkentik az alapot a személy adatainál megadott azon adókedvezmények, melyeknek nincs lejárati ideje vagy a lejárati ideje a tárgyhó eleje utáni: a szakszervezeti díj és a munkavállalói járulék kedvezménye kerül levonásra az adóalapból, és az éves adózási adatok között megőrzésre kerülnek;

        - az SZJA-előleg számításának módjai:

-- a tárgyhavi bérből a jövedelmi adótábla szerinti számításnál a fentiek szerint megállapított adóalap 12-szeresének éves adóját az aktuális tárgyévi jövedelmi adótáblázat  alapján  kiszámítja, majd ennek 12-ed részét fillérek nélkül veszi figyelembe

-- a  havi bérből adójóváírás alkalmazásánál a fentiek szerint megállapított havi adóelőleg csökkentésre kerül az aktuális adótörvény szerint a havi bér meghatározott %-val vagy legfeljebb a havi maximális összegű adójóváírással, és ez lesz az aktuális havi adójóváírás. Amennyiben a bértételek és pótlékok között vannak nem rendszeres kifizetések, először a nem rendszeres kifizetésekkel csökkentett havi alap 12-szeresének éves adóját számítja ki, majd az így kapott éves alapot növeli a nem rendszeres kifizetések összegével, és erre  ismét megállapít egy éves adót. A két adó különbözete lesz a nem rendszeres kifizetés adója, amelyhez hozzáadva az első esetben kiszámított éves adó 12-ed részét, áll elő a havi adóelőleg

-- a göngyölített adószámításnál az előző havi bruttó bérekhez hozzáadott tárgyhavi adóalap összegére történik az éves adó megállapítása, az ebből levont előző havi adóelőlegek után marad a tárgyhóra esedékes adóelőleg. Ezt a módszert lehet választani várhatóan nem teljes évet ledolgozók esetében (pl. évközben nyugdíjba vonulók, katonai szolgálatra bevonulók, szülő nők).

-- a göngyölített adószámítás alkalmazható adójóváírással is, mely a havi bér meghatározott %-a vagy legfeljebb a havi maximális összegű adójóváírás lehet.

-- az adóelőleg kiegyenlítéses eljárásnál az év elejétől számított adóalapok összegéhez hozzáadódik a tárgyhavi adóalapnak az év hátralévő hónapjaira vetített összege. Az így előállt éves adóalap adójából levonva az év elejétől levont adóelőlegek összegét, kapjuk a tárgyhavi előlegnek az év hátralévő részére vetített összegét, melyet elosztva a hátralévő hónapok számával, kapjuk a havi adóelőleget. A havi adójóváírás a fentiek szerint itt is csak a bér meghatározott %-a vagy a tárgyévi havi maximum lehet.

- a kiszámított adóelőleget csökkenthetik még a különböző adócsökkentő kedvezmények:

            a kötelező nyugdíjjárulék törvényben meghatározott, és a paraméterekben megadott %-ával számított része;

            a személy törzsadataiban rögzített

              --- magánpénztári kiegészítő nyugdíjjárulék törvényben meghatározott, és a paraméterekben megadott

       %-ával számított része;

--- önkéntes és kölcsönös biztosító pénztári és/vagy nyugdíjpénztári befizetés;

              --- a súlyos fogyatékosság havi kedvezménye.

7) Az adózott, nyugdíjjárulékkal csökkentett jövedelmet csökkentik még azok a személy adatainál megadott levonások, melyeknek nincs lejárati ideje vagy a lejárati ideje a tárgyhó eleje utáni:

- ha csak a levonás összege vagy a levonás %-os mértéke került megadásra, összegszerűen egy az egyben vagy %-osan számítva csökkenti a jövedelmet

-- ezen belül, ha a levonás megnevezése gyermektartás, tanulmányi szerződés, letiltás vagy a nettó jövedelembe beszámító részleges fizetés átutalás, a %-os összeg a kötelező levonások utáni nettó összegből kerül meghatározásra

        - ha mindkét adat meg lett adva, a levonás összegeként a nagyobb érték fogja csökkenteni a jövedelmet

        - több levonás esetén a levonások a rögzítés sorrendjében lesznek alkalmazva, legfeljebb a maradék fizethető        jövedelem összegéig

- ha a tartozás teljes összege egy adott levonásnál megadásra került, a levont összeg automatikusan növeli a törlesztés összegét, az adott havi levonás azonban legfeljebb annyi lesz, mint a tartozás teljes összege és az addigi összes törlesztés különbsége

- 99 %-kal megadott levonás a teljes maradék összeg és az esetleges adómentes pótlékok teljes levonását jelenti, ez esetben a fizetendő összeg 0 lesz (pl.: teljes munkabér átutalás)

8) A levonásokkal csökkentett, adózott jövedelemhez adódnak hozzá még az adómentes pótlékok, az így kapott összeg lesz az adott személy számára fizethető havi járandóság.

A számfejtés után ugyanitt a baloldali tallózó ablakban kiválasztott személy részére egyéni bérjegyzék készíthető a Nyomtatás gombra kattintással. A mellette lévő Nyomtatási kép jelölőnégyzeten a jobb egérgombbal lehet változtatni a grafikus (Windows) vagy karakteres (DOS) nyomtatási kép beállítását. A bal egérgombbal ki lehet iktatni a nyomtatási kép kérését: ekkor a Windows-ba telepített nyomtatók választására lehetőséget adó kép jelenik meg a grafikus nyomtatás indulása előtt.